A község a Győrt délről övező agglomerációs gyűrű része. A 81-es számú Székesfehérvárra vezető főút mellett, Győrtől 9 km távolságra található, a Győrt elkerülő autópálya leágazásánál.
Története és mai élete Mai területe 1934. január 1-jén vált ki Pér község területéből, és ekkor alakult önálló közigazgatási egységgé. A település három nagyobb puszta egyesüléséből (Töltéstava, Táplány-puszta, Söptér-puszta) fejlődött önálló községgé.
A kelta uralom alatt már lakott hely volt. A kutatások során innen került elő a leggazdagabb leletgyűjtemény. Az ásatások során találtak római kori villa maradványait is.
1200-ban, mint puszta a Töltéssy család tulajdona volt (Tiltéstuova). Egy 1220-ból származó oklevél szerint már népes helység Teteusy possesió néven. A török hadvonulatok alatt megsemmisül a település, melyet ezután többen bírnak a névadó családon kívül.
A birtokjegyzékben az 1619. évi összeírásban Theöthössy Andráson kívül nagyobb birtokrész Kutassy Mihályné tulajdona volt. A török uralom alatt behódolt falu volt, s ezzel elkerülte a pusztulást.
A pannonhalmi apátsággal hosszú birtokpert folytattak, ugyanis az apátság jóhiszeműen, de téves jogalapon bírta töltéstavai birtokát. A község sorsában osztozott az anyaközségével, Pérrel.
Az 1828. évi hiteles adatok szerint tanya: 35 lakóházzal és 247 lakossal. Az 1930. évi népszámlálás szerint 465 lakosa volt Töltéstavának, s ebből 409 fő katolikus, 44 fő református és 12 fő volt lutheránus. A földbirtokreform 1921-ben Töltéstaván is megtörtént. Kiosztottak 20 házhelyet, s egy-egy telek átlagosan 360 négyszögöles lett.
Legújabb kori történelmét befolyásolták a gazdasági és közigazgatási átalakulások, de kedvező földrajzi helyzete révén egyenletes és jól észlelhető fejlődés mutatkozik. A rendszerváltás óta önálló önkormányzata van. Ma 5-600 közötti a beépített házhelyek és az újonnan kialakított lakótelkek száma. Az új telkek közművesítése megtörtént. A közvilágítás korszerűsítését megvalósították olymódon, hogy a szolgáltató végezte el a munkát. A felhelyezett világítótestek általi takarékos fogyasztás lett a felújítás forrása.
A községhez tartozó Táplánypusztán van a több mint száz éves Lévay-kastély. A kastélykápolna falán báró Lévay Henriknek, az első magyar hitelintézet alapítójának emléktáblája látható. A kastély ma szociális otthonként működik. A község Győr peremén éli mindennapi életét. A győri vállalatok felszívták a hetvenes évek elejére azt a feleslegessé vált munkaerőt, melyet a mezőgazdaság már nem tudott foglalkoztatni. A rendszerváltás környékén a falura költözési hullám miatt nőtt meg a község népesség száma. A növekedési trend tartósnak ígérkezik, mert a község infrastruktúrája kiépült.
A város közelsége és a falusias „nyugodtság” kedvező irányultságként hat. A néhány helyben lévő kis és középvállalkozó kereskedelmi munkát, a többiek mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységet folytatnak. A legjelentősebb gazdasági társaságok: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mely Győrsággal és Pázmándfaluval közös gazdaság, a székhelye Töltéstava. A LAMEX, a WIREG, a SZA-TE és a Schneider kft. termelését nagy részét külföldre szállítja. A lakosság zöme Győrben keresi meg kenyerét. A közlekedés autóbuszokkal, illetve magán gépkocsikkal bonyolódik le. A jelenlegi közlekedési igényeket kielégíti. A településen az alapvető vonalas és intézményi infrastruktúrák megtalálhatók. A község rendelkezik: házi-, gyermek és fogorvossal, valamint védőnővel.
Napköziotthonos óvodája és Általános Közművelődési Intézménye van, mely magában foglalja az általános iskolát. Ez utóbbi két intézményt az elmúlt években felújították.
Forrás: wikipedia